Termékinformációk

„A várostól fél league távolságban található egy templom, amelyet Angornak neveznek. Ez a templom olyan rendkívüli építés, hogy azt tollal leírni lehetetlen, kiváltképp mivel nem hasonlatos a világ semelyik más épületéhez sem. Tornyai, díszítményei és mindennem kimunkáltsága olyan, amint az emberi géniusz csak ki tud ötleni. E város eredetéről nem tudni semmit, sem arról, hogy miért vált elhagyatottá.”
Joao dos Santos, 1609

„1570-ben egy lenyűgöző várost fedeztek fel itt, számtalan épülettel. Belsejében hatalmas házakat és szökőkutakat találni, és van itt egy gigászi híd is, amelyet hatvan óriás tart. A város neve Angor, azaz az ötcsúcsú város, mivel öt magas tornyának aranyozott rézkupolája messziről látható.”
Christoval de Jacques, 1606

A késő XVI. században Satha, Kambo­­dzsa királya és kísérői mitikus felfedezésükről számoltak be, amelyet egy elefánt­vadászat során tettek a Tonle Szap­­­tól, azaz a Nagy Tótól északra, Kambodzsa középső területén. Épp az aljnövényzeten vágták át magukat, amikor kőóriásokba és egy hatalmas falba ütköztek, amely útjukat állta. A király – az elbeszélés szerint – utasította hatezer emberét, hogy tisztítsák meg a te­rületet a dzsungeltől, és így napvilágra került Angkor, a több mint egy évszázada „elveszett” város.

Portugál misszionáriusok későbbi beszámolóikban leírják a város négy kapuját, a vizesárkon keresztülívelő, kőszobrok szegélyezte hidakkal. Voltak itt arannyal borított képmások, feliratok, csatornák és „egy öttornyú templom, amelynek neve Angor”. E roppant épületegyüttes négy évszázadon keresztül nyűgözte le a világ minden részéről érkező látogatókat, eredetét és történetét azonban csak most kezdjük megérteni.

A könyv a térségben élt őskori közösségek ismertetésével indul, és a szerző legutóbbi kutatásainak eredményeit felhasználva mutatja be a gazdag és kiterjedt törzsi társadalmakat, amelyek a történelem hajnalát uralták. Elbeszéli a korai államok létrejöttét, megalapozásától hatalma tetőpontján keresztül egészen hanyatlásáig kíséri e rendkívüli civilizáció sorsát, amely civilizációnak leginkább lenyűgöző teljesítménye Angkorvat aranyozott templommauzóleumának felépítése volt a XII. század folyamán – állítólag hetvenezer munkás keze munkája.

Az őskorkutatás – régészet, epigráfia és művészettörténet – legújabb eredményeiből merítve, Charles Higham áttekinthető és részletes képet ad e figyelemre méltó civilizáció történetéről.

A SZERZŐ(K)RŐL

Charles Higham 1969 óta végez régészeti kutatásokat Délkelet-Ázsiában. Számos ásatási végjelentést publikált, valamint két nagyobb összegző műve is megjelent a terület őstörténe­tét illetően: The Archaeology of Mainland Southeast Asia (A délkelet-ázsiai kontinens régészete) és The Bronze Age of Southeast Asia (A délkelet-ázsiai bronzkor) címmel. A Bri­tish Academy tagja, és az antropológia professzora a University of Otago berkeiben, Új-Zélandon.