Termékinformációk

Padampa Szangye tanácsai száz versben
Szerző: Dilgo Khjence Rinpocse
Fordította: Erdődy Péter
Megjelenés: 2023
Terjedelem: 96 oldal
Állapot: új
Nyelv: Magyar
Termékazonosító: 3426
Ár:
Ár:3,990 Ft

A könyv tartalmáról

Padampa Szangye tanácsai száz versben
 
JÓ TANÁCSOK SZÁZ VERSBEN
Padampa Szangye búcsúzóul adott tanításai Dilgo Khjence Rinpocse magyarázataival
Padampa Szangye, az indiai jógi és szellemi tanítómester sokat utazott. A krónikák szerint 1091-ben kelt át a nepáli-tibeti határon. Tíz évet töltött Tibetben, utána tizenkét évre Kínába utazott, majd visszatért Tibet havas földjére, és élete végéig ott is maradt. Mielőtt 1117-ben elhagyta volna e világot Tingriben, végső tanításként átadta Tingri népének a száz versből álló tanácsok gyűjteményét. Nem sokkal később kijelentette, hogy elméje összeolvadt a jelenségvilággal, s ezzel megmutatta, hogy elméjében az összes dualisztikus tapasztalás szertefoszlott. Ezután tekintetét az égboltra szegezve elhagyta ezt a világot.
A versek alatt Dilgo Khjence Rinpocse (1910-1991) világos és egyértelmű magyarázatai találhatók, amelyekből kiderül, hogy „Tingri népe” valójában nem más, mint az összes olyan ember, aki az igazságot keresi. Khjence Rinpocse nagy szeretettel, de megalkuvás nélkül adta át nekünk ezt a pompás tanítást arról, hogy miként fordíthatjuk gondolatainkat a valóban fontos dolgok felé, miként gyakorolhatunk szívvel-lélekkel, és miként fedezhetjük fel az elme végső természetét.
„Az élet mulandó, akár a harmatcsepp a fűszál hegyén, ami a reggeli szellő első leheletére elpárolog. Nem elég, ha őszinte vágy él bennünk a dharma gyakorlására, és hamarosan neki szándékozunk látni. Ne várjuk tétlenül, hogy a halál szele elfújja terveinket, mielőtt belefoghatnánk a megvalósításukba.”
„Miként gyakoroljuk a kapott útmutatásokat? Legyünk olyanok, akár az éhes jak: jóízűen rágcsál egy fűcsomót, de közben már a másikat lesi. Gyakoroljunk örömmel és lelkesedéssel, és soha ne süppedjünk bele a tunyaság vagy a közöny mocsarába. A legfontosabb, hogy soha ne gondoljuk azt, hogy már eleget gyakoroltunk.”
„A gyermekek néha azt képzelik, hogy szaladgálhatnának a felhőkön, de ez valójában lehetetlen, nem lenne hol megvetniük a lábukat. A gondolataink is szilárd dolgoknak tűnnek, de csak addig, amíg meg nem vizsgáljuk őket, mert akkor kiderül, hogy mentesek minden lényegiségtől. Ezt nevezzük a jelenségek egyidejű megjelenésének és ürességének.”