Termékinformációk

A hallás által megszabadító bardó útmutatás nagykönyve, (tibetiül Bardó Thödol, röviden a Bardó útmutatás nagykönyve) a halál és az újraszületés közötti átmeneti időszakaszról, a "köztes létről" (tibetiül bardó) szóló buddhita szövegek gyűjteménye. A könyv eredetlegendája szerint a tantrikus buddhizmust Tibetben meghonosító, VIII. században élt indai jógi, Padmaszabhava részletes útmutatást adott arra, hogy érhető el a megszabadulás a köztes létben. Útmutatásait tanítványai lejegyezték,  majd a buddhizmus átmeneti üldöztetése elől "kincs-íratként" (tibetiül: terma) rejtették el a későbbi nemzedékek számára. Ezt ötszáz évvel később egy Karmalingpa nevű ifjú jógi találta meg. Bár a tibetiek hosszú évszázadokon át titkos tanításként kezelték, s csak a legavatottabb tantrikus gyakorlódnak adták tovább, a XVIII. sz-tól kezdve halotti szertartáskönyvként vált egyre népszerűbbé.
A Bardó Thödol a XX. században Nyugatra is eljutott, és a - némileg félrevezető - "Tibeti halottaskönyv" címen vált ismertté. Elsöprő sikerét a XX. századi misztikus-vallási mozgalmaknak köszönheti, ám a háttérismeretek hiányában sokan félreértelmezték. Az eredeti tibeti szövegből készült új magyar fordítás a legújabb kutatásokon alapszik. Három csoportra osztva közli a bardó útmutatás nagykönyvének legfontosabb fejezeteit: a verses formájú alapszövegeket, a különböző köztes létekkel kapcsolatos útmutatásokat, valamint néhány kiegészítő szöveget. A fordító, Agócs Tamás tibetológus részletes magyarázatokat, kommentárokat és lábjegyzeteket fűzött a szövegek egységeihez. Bevezető tanulmányában elemzi a köztes lét fogalmának történetét a buddhista hagyományban és a Bardó Thödol irodalmi forrásait. A kötetet lezáró függelékek, köztük a békés haragvó istenségek szimbolikáját tartalmazó táblázat, segítik a szövegekben való eligazodást. 
A kötetet a "Tibeti Halottakönyv" nyugati és magyar recepciójának bonyolult történetét elemző tanulmány egészíti ki Kelényi Béla tibetológus, muzeológus tollából. A szöveghez kapcsolódó gazdag képanyag és magyarázat pedig Magyarországon először mutatja be a bardó száz békés és haragvó istenségét összefoglaló, különböző típusú mandalákat, s a bardó folyamatának rendszerében külön-külön az egyes istenségeket is. Ehhez kapcsolódik a tibeti buddhizmus művészetének legrégebbi képtípusai közé tartozó Életkerék, valamint a szöveg mitikus szerzője, Padmaszambhava különböző megjelenéseit bemutató festmény elemzése.