Termékinformációk

Az Istenek az égen rámutat, hogy noha a közvélekedés szerint a csillagászat Galileivel vette kezdetét, az ókori civilizációk nagyon pontosan ismerték az éjszakai égboltot... A babiloniak már Kr. e. 1000-ben feljegyezték és előrejelezték a bolygók, vagyis az „égi istenek” mozgását. A csillagok értelmezését körülvevő színes mítoszok leple mögött az égi mozgások meglepően helyes és kiterjedt ismerete érhető tetten. Az egyiptomiak osztották fel először tizenkét-tizenkét részre a nappalt és az éjszakát, a babiloniak használtak először 360 fokra osztott kört.

A korai civilizációk mitológiáinak magyarázatával, értelmezésével láthatóvá válik, hogyan sikerült az égi események megértésével bonyolult naptárakat, kifinomult navigációs módszereket kidolgozniuk, miként tudták felfogni az alapvető matematikai elveket.

Bár Kolumbusznak tulajdonítják a Föld gömbölyű voltának felfedezését, kétezer évvel korábban Püthagorasz is ugyanerre a következtetésre jutott. Hasonlóképpen Kopernikusz elméletét, miszerint a Föld forog a Nap körül, először Arisz­tarkhosz vetette fel a Kr. e. IV. században...

A csillagászat kutatótudománnyá vá­lásában központi szerepet játszott a számos isten eszméje helyén megjelenő egyetlen teremtő Isten, aki ésszerű elvek szerint hozta létre a világegyetemet és az emberi szellemet is. Ez az elképzelés megtalálható az ókori zsidó gondolkodásban és a görögök eszméjében, a logoszban. Amikor aztán Kr. u. 200 körül, majd négy évszázaddal később, az iszlám megjelenésével a két eszme egyesült, a természetet gyökeresen új módon, az emberi szellem számára felfogható értelmes egésznek tekintő új elgondolás született.

Az Istenek az égen ezt az utat követi Egyiptomtól és Babilontól a zsidó gondolkodásig, a görög tudományosságig és filozófiáig. Allan Chap­man bemutatja a természettudomány egye­dülálló útját, felemelkedését előbb a középkori muszlim világban, majd a Kr. u. 1100-at követően új szellemi energiától duzzadó keresztény Európában. Lerombolja az általánosan bevett elképzelést, miszerint a vallásos hit mindig is a tudomány ellensége lett volna, s bemutatja, hogy épp ellenkezőleg, vallási tudatosság nélkül a természettudomány sohasem jöhetett volna létre.

Az Istenek az égen a Channel 4-on látható azonos című filmsorozat kísérőkötete.

A SZERZŐ(K)RŐL

Dr. Allan Chapman Man­ches­ter­ben született, tudománytörténetet oktat az Oxfordi Egyetemen. Kutatási területe elsősorban a csillagászat és az orvostudomány története, eddig megjelent könyvei többek között: Dividing the Circle, Astronomical Instruments and Their Uses, The Victorian Amateur Astro­nomer, The Medicine of the People és Ma­ry Sommerville and the World of Science. Patrick Moore-ral közösen írta a Pat­rick Moore’s Millennium Yearbookot. Ér­deklődik a történelem, zene, építészet, vasút és modern termé­szet­tu­domány kérdései, valamint a természet­tudomány és a vallás kapcsolata iránt, mivel az anglikán egyház gyakorló tagja. Az Istenek az égen szakmai tanácsadója és narrátora. Oxfordban él feleségével, Rachellel.