Termékinformációk

Képek és jelképek
 
Mircea Eliade egész életműve a vallások történetének, a vallási jelenségek értelmezésének, a vallásokban szerepet játszó legfontosabb fogalmak, kategóriák és összefüggések elemzésének szentelődött. Most megjelent kis kötete, a Képek és jelképek természetesen olvasható önálló műként is, lényegét tekintve azonban szervesen beilleszkedik a szerző nagyobb munkáinak gondolatmenetébe, azt a kutatást végzi el egy jól elhatárolható, speciális területen, amelynek elméleti alapjait A szent és a profán (9617008) című műben fektette le, és amelynek kidolgozását végzi el egész életműve. A mostani kötet a kivétel nélkül minden vallásban alapvető szerepet játszó jelek és jelképek értelmezését kísérli meg. Kétféle szélsőséget hárít el magától már elöljáróban: egyrészt nem éri be a vallási szimbólumok leíró összegyűjtésével, másrészt tartózkodik e szimbólumok metafizikai, vallásfilozófiai általánosítástól is. Könyve középúton áll valláselmélet és történet között, mindkét irányba mutatva, de biztosan állva a konkrét anyag konkrét értelmezéseinek terepén. A kis terjedelmű könyv természetesen inkább csak alapvető példatárral dolgozik: a "középpont" jelképeivel, az idő és az örökkévalóság szimbólumaival, a csomók és a kagylók szimbolikájával foglalkozik, elsősorban az indiai vallásokból véve példaanyagát, ám kitekint más vallásokra is, végül pedig, egy szinte önálló érvényű fejezetben a vallási szimbolika és a történelem összefüggéseit analizálja. Eliade elemzőmódszere többszörösen összetett. Foglalkozik a vallási szimbólumok mélypszichológiai interpretálásával, bemutatja őket mint archetípusokat is, de elhelyezi a különböző szimbólumokat a mindennapi életben is, funkcionális analízisüket is adja, metafizikai implikációkra is tekintettel van. ; Kitűnő könyv, a modern vallástörténet, vallástudomány egyik alapvető fontosságú klasszikus alkotása - minden művelt olvasónak ajánlható.